1–20 guggolás

A guggolás rövid története

Mielőtt gyakorlattá vált volna, a guggolás egyszerűen az volt, ahogy az emberek leültek. Az emberi történelem nagy részében – és a világ számos részén még ma is – a mély guggolásba ereszkedés volt a természetes módja a pihenésnek, az evésnek, a várakozásnak, a tűz feletti főzésnek vagy a földközeli munkának. A székek viszonylag friss luxusnak számítanak. Az a mozdulat, amelyet ma az edzéseinkbe iktatunk, valójában visszatérés ahhoz a testtartáshoz, amely köré a testünk kezdettől fogva épült.

Az ókori görögök, akik komoly diszciplínaként kezelték a testedzést, a guggolómintákat beépítették a sportolók és katonák felkészítésébe, és ennek eredményét jól láthatod azokon a kiegyensúlyozott, izmos testeken, amelyeket szobrászaik újra és újra megformáltak. A középkoron át az erőnléti munka valami gyakorlatiashoz kötődött: a lovagoknak és a gyalogosoknak olyan lábakra volt szükségük, amelyek elbírják a páncélt, napokig menetelnek, és stabilak maradnak a küzdelemben. Senki sem nevezte guggolásnak, de a mozgásminta ott volt.

A guggolás mint tudatos gyakorlat felé fordulás később következett be, és azzal járt együtt, ahogy a munka átalakult. Ahogy az ipari városok ülőmunkába vonzották az embereket, a hétköznapokat egykor kitöltő természetes guggolás jórészt eltűnt. A korai testkultúra-alakok és erőemberek szándékosan kezdték visszaépíteni, és mire a súlyzórúd az edzőtermek megszokott felszerelésévé vált, a guggolóállvány állandó helyet kapott a teremben.

A huszadik század ikonná tette. A testépítő kultúra, majd később az erőemelés felemelkedése a súlyzós guggolást állította a középpontba. A versenysportban a fekvenyomás és a felhúzás mellett a három versenyszám egyikévé vált. Új változatok is elterjedtek, köztük az egylábas verziók, amelyek olyan egyensúlyi és stabilitási igényt támasztanak, amilyet a klasszikus kétlábas guggolás nem.

A modern szemléletben az az érdekes, ahogy visszakanyarodik a kezdetekhez. Az edzők ma már kevésbé beszélnek a guggolásról mint pusztán lábépítő gyakorlatról, és többet a mozgékonyságról, a testtartásról és a jó mozgásról – ami közel áll ahhoz, ami a mozdulat mindig is volt, mielőtt kiültük volna a mindennapjainkból. Az új eszközök, a videós visszajelzéstől az applikációs edzésvezetésig, jórészt ugyanazt a régi célt szolgálják: segítenek, hogy kontrolláltan guggolj. Egy ilyen egyszerű mozdulathoz képest hosszú és makacs pályát futott be, és semmi jele, hogy bárhová is tűnne.